Egy héttel ezelőtt a kitartó esőzés tartotta volna távol a tápéiakat a falunaptól, most pedig a szaharai hőség szólt közbe. Olyannyira, hogy a hőségriadó miatt már a délelőtti programok egy részét módosítani kellett, vagy teljesen átírni.
A feljegyzések szerint már 1893-ban is tartottak itt hasonló rendezvényt, azóta – kis kihagyásokkal – már hagyománnyá lett. Mára igénnyé vált, hogy legyen egy olyan hétvége, amikor minden tápéi jól érezheti magát és találhat kedvére való programot. A sokszínű kínálatban kicsikre és nagyokra egyaránt gondoltak.
Akik még nem döntötték el, azok kedvcsinálónak, akik pedig biztosak a részvételben, azok a pontos időpontokért, részletekért kattintsanak ide, a Tápai Hírmondó falunapi különszámára.
Szombat kora este Harangozó Terit lehet majd hallani a Művelődési Ház udvarán.
A művésznő, aki barátai között tudhatja Aradszky Lászlót és Poór Pétert, már 42 éve szórakoztatja a hálás közönséget. 1965-ben a Ki mit tud? -on robbant be a köztudatba és a sztárvilágba.
Bár 2008-ban még a körülötte történt tragédiákról volt tele a sajtó, most Tápén fogja bebizonyítani azoknak, akik szeretik és azoknak, akik esetleg rosszakarói, hogy fergeteges hangulatot tud varázsolni telis-tele slágerekkel több, mint 100 kislemezéről.
A tartalomból:
- Tápé országgyűlési képviselője:Dr. Bohács Zsolt
- Választás 2010: Tápéi eredmények
- Tápéi Falunapok 2010.június 11-13.
- Tájékoztató mezőgazdasági összeírásról
- Tápéi Falunapok versenyfelhívás
- Felhívás parlagfűmentesítésre
- Kullancsveszély!
A Tápéi Falunapokon június 13-án délelőtt 10.45-kor várja a Mandula Színház a kicsiket, fiatalokat és régóta fiatalokat, hogy a világ összes rossz dolgát megoldják, eltöröljék, és helyébe csupa jót varázsoljanak.
A Tápéi Falunapokon június 13-án, vasárnap reggel gyékény szentelő mise lesz a tápéi templomban. Az ide látogatók közül biztosan sokan ismerik Tápé kötődését ehhez a vízparti növényhez, amit Török Gizella gyékényszobrász így fogalmaz meg saját honlapján.
"A népmesék így határozzák meg ennek a több ezer évre emlékező településnek földrajzi helyzetét. Kevés olyan helye van az országnak, amely köré annyi legendát szövögetett volna a történelem és a népi képzelet, mit ez a falu." Tovább...
A 2010-es Tápéi Falunapok vasárnap este 7 órai fellépője Fodor Zsóka, önálló estjével.
Több újságcikk szól arról (pl. itt és itt), hogy mekkora sikert tudott elérni a színésznő határon innen és túl.
Mi is csak ajánlani tudjuk, aki teheti, jöjjön el, legyen vendégünk az előadáson!
Június 18-án 17 órától Détár Enikő és Rékasi Károly lépnek fel a 2010-es Tápéi Falunapokon közös dramatizált zenés estjükkel, a Te meg én-nel.
A házaspár -honlapján- így nyilatkozik a darabról.
"Minden pillanatban újraszülethetünk, minden pillanat lehet egy új kezdete: csak döntés kérdése. A mi döntésünké."
Az irodalmi est az emberi életet öleli fel, a születéstől a halálig. Végigvonul az élet fontosabb eseményein, a születés, gyermekkor, felnőttkor, szerelem, házasság, öregkor és halál mérföldkövein, magyar és külföldi írók művei segítségével. Hallható többek között Juhász Gyula, József Attila Ady Endre költeménye, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Radnóti Miklós, Burns, Shakespeare, Ahmatova írásai is valamint dalok, világslágerek. A versek és dalok által egy olyan oldalunkat mutatjuk meg, mellyel eddig kevesen találkozhattak.
A Kormorán együttes a Tápéi Falunapok szombat esti fellépője.
Az alapítóval, Koltay Gergellyel készített interjút itt olvashatják.
Egy kis ízelítő az idei programokból...
A Tápéi Falunapok rendezvényére a következő vetélkedőkre várjuk a jelentkezőket
Horgászverseny
Tradicionális tápéi süteményverseny
Családi játékos KRESZ vetélkedő
Virágos Tápé
Sodróverseny
Jelentkezési határidő: 2010. június 4.
Jelentkezni:a Polgármesteri Hivatal Tápéi Kirendeltségén lehet.
További információ: +36/20 388-3110
„Tápé a szegedi nagytájnak hagyományokban leggazdagabb néprajzi szigete” – írta a faluról a kiváló szegedi néprajztudós és művészettörténész, Bálint Sándor professzor (1904-1980). A vallási népélet, a helyi archaikus hiedelmek és a tápai népszokások mind mai napig érdekes és el nem hanyagolható területét képezik a néprajzi kutatásoknak és gyűjtéseknek. Nem véletlen Bálint Sándor alapvető szakrális néprajzi munkáiban oly sok tápai hagyománnyal találkozhatunk.
Már az avarok korában lakott terület. Adományozó levél tanúsítja, hogy I. Géza Tápét a dömödi monostornak adományozza.
Mindenkinek a szülőföldje a világ közepe, így nekem Tápé. De Tápén ezt hitelesítették is, a kocsmára ez volt fölírva: Itt a világ közepi, Ki nem hiszi, lépje ki! Más változatban meg így emlékeznek a kocsmai fal írására: Itt a világ közepe, Ha nem hiszed, gyere be! Ma már hiába keresné akárki is ezt a kocsmát, a föliratát, de még Tápét is az arra járó, Szeged elnyelte a falut, nagyon nagy akart lenni a város, a második legnagyobb az országban, olyan településeket béklyózott magához, mint Kiskundorozsma, Tápé, Szőreg, Szentmihálytelek, Algyő. A jobbára Árpád-kori települések szép nevei, hagyományai eltűntek Szeged kerületeiként.
Igaz, Algyő megmakacsolta magát, és amint lehetett, kiszavazta magát a város kebeléből, és olyan falut csinált magának a 20. század végén, hogy az a 21. században is példás lehet. Még színháza is van!
Tápé belenyugvással vette a várossal való kényszerű házasságát, mint annyi más istencsapást (tatárt és törököt), nagy bölcsen csak annyit mondanak a turkok (ahogy a szögedi írók nevezgetik a tápaikat): Kicsillötte magát a város, és idecsatlakozott hozzánk.
Tápénak irodalma van, hiába tűnik el a térképről a neve, az irodalomban, festészetben megörökítődött, s ha olvassák ma Mikszáth Kálmánt, Tömörkény Istvánt, Juhász Gyulát, Móra Ferencet, Móricz Zsigmondot, Balázs Bélát, Féja Gézát, Ady Endrét, Radnóti Miklóst, Szepesi Attilát, Veress Miklóst, ha Munkácsy Mihály, Nyilasy Sándor, Heller Ödön, Kopasz Márta, Vinkler László, Dorogi Imre, Dinnyés Imre, Vlasits Károly képeit nézegetik, mindegyre ennek a falunak az embereit, különös színeit olvashatják, láthatják.